100% tönkölybúzából eredeti kövesmalmi technológiával őrölt bio búzaliszt.
Tönkölybúza származási helye: Békés megye.

RECEPT a gyártó ajánlása szerint:
Kenyérsütés gáztűzhelyben:
Hozzávalók:
1 kg liszt
25 dkg burgonya
5 dkg margarin
5 dkg élesztő
kevés ecet és cukor
3 kiskanál só

A burgonyát puhára főzzük, áttörjük, a levét félre tesszük. Az élesztőt kevés tejjel és 1 teáskanál cukorral áttörjük. A lisztet nyújtódeszkára tesszük, a közepébe üreget készítünk, ebbe öntjük az élesztőmasszát és a kihűlt burgonyalevet, melybe még egy kevés ecetet öntünk. Gyúrás közben, ha kell még lisztet adunk, míg elég kemény nem lesz a tészta. Az egészet egy tálba tesszük és meleg helyen kelesztjük, míg duplájára nem nő (1-2 óra).
Teljes lángon 200 fokon negyed óráig előmelegítjük. A kenyeret vízzel megkenjük és a sütő közepébe helyezzük. Húsz perc múlva egy másik tepsibe 1 liter vizet öntünk és a sütő aljára tesszük. A gázt takarékra vesszük és 45 perc múlva kész a kenyér.

TÖNKÖLYBÚZA - A HARMADIK ÉVEZRED GABONÁJA

A tönköly (Triticale spelum) a magyar nyelv értelmező szótára is csak annyit tud, hogy hosszú kalászú, ma már csak elvétve termesztett gabonaféle, és hogy elnevezése német eredetű. Azt már nem mondja, hogy az egyik legsokoldalúbb gabona, s a belőle sütött kenyérre nézve már nem is hallatszik büntetésnek, hogy valaki kenyéren és vizen él...

A tönkölybúzát már a régi rómaiak is fogyasztották a Kárpát-medencében. Számos feltárt sírban találták meg a magjait. Nem csoda, ha a letelepedő magyarság is szívébe zárta ezt a gabonafélét. A hosszú egymás mellett élés aztán érdekes dolgot eredményezett. A belőle készült termékek fogyasztása ma már genetikailag is a legmegfelelőbb az itt élők számára...

Azt mondhatjuk, a századok során összeszokott a nép és a növény.

Aztán egy időre a feledés homályába veszett. Sokan csak hírből ismerik, de soha nem látták és nem ízlelték meg a tönkölybúzából készült termékeket. Erre nem is lenne módjuk, ha tényleg eltűnt volna a Földről kipusztult fajok egyikeként. De két gabonanemesítő, dr. Kajdi Ferenc és dr. Kalmár Gergely a csodával határos módon visszanemesítették, s ÖKO 10 Tönkölybúza névvel látták el. Így lekerült a neve arról a végzetes listáról, amelyen az eltűnt fajok szerepelnek. De mit is tud ez a gabonaféle, amelyet napjainkban ismét termesztenek?

Például rendkívül magas, mintegy 20 százalékos a fehérjetartalma, ráadásul ennek a fehérjének az aminosav-összetétele nagyon hasonlít az emberi fehérjékéhez. Ennek következtében szinte egyedül képes bevinni az ember szervezetébe a szükséges mennyiségű fehérjét. Köztudott, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott fehérjebevitel jelenlegi táplálkozásunkban. Az elemzések szerint 20 dekagramm kenyér elfogyasztása fedezi egy felnőtt ember esszenciálisaminó-savszükségletét. Ezzel és 45-55 százalékos sikértartalmával függ össze az is, hogy a tönkölybúza lisztjéből úgy is készíthető tészta, ha nem adunk hozzá tojást, tehát azok is fogyaszthatják, akik a tojásban lévő albuminra érzékenyek. A mérések szerint kalcium-, magnézium-, foszfor- (ez összefügg a nagy fehérjetartalommal) és szeléntartalma többszöröse a közönséges búzából készített kenyérének. A vitaminok közül a teljes B-csoportot és E-vitamint tartalmazza. Különösen nagy a szeléntartalma, amelynek a hiánya szerepet játszik a rákbetegségek kialakulásában.

Tönkölybúzából is lehet teljes kiőrlésű és fehér kenyeret is sütni. Előbbi olyan szép barna színű, mint azok a műbarna kenyerek, amelyeket malátával vagy más színezékkel tesznek divatos színűvé, ezzel drágábbá. Csakhogy itt a barna színt az el nem választott héj, a korpa adja, annak minden rost- és nyomelemtartalmával együtt. A belőle készült fehér kenyér pedig ahhoz hasonló, amelyet hagyományos búzából készítenek. Bélzete olyan rugalmas, mint ahogyan az a szabványban meg van írva. Ez a kenyér ugyanúgy napokig eláll, mint nagyanyáink kemencében sütött kenyere, barna változata még tovább, akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A kenyérkészítés technológiája ugyanaz, mint a hagyományos búzalisztkenyéré.

Forrás: Elixír