A világ számos országa a libamájat Magyarországgal azonosítja. Az európai libamájtermelés 85 százalékát hazánk adja. A világtermelésben elfoglalt helyünket egyelőre nem tudjuk, mert feltörekvőben van Kína — ezt már egy orosházi termelő, Kutni József erősítette meg. Az élelmiszerpiac e területét kiválóan ismerő szakember 25 éves tapasztalatairól mesélt.

— Magyarbánhegyestől Ópusztaszerig vannak telepeink, kistermelők integrálásával foglalkozunk, évente 400 ezer májliba előállítását végezzük. Mivel a fogyasztói szokásokban nem volt nagy változás az elmúlt években, az itt előállított máj zöme továbbra is francia, japán, szlovén, orosz és belga piacra megy.

Összesen 14 országba exportáljuk a hungarikumot — sorolta Kutni József, aki elárulta, a sokat emlegetett franciák neki nem riválisai, hiszen ők már csupán félmillió hízott libát állítanak elő évente, ott a kacsamáj a nyerő. Az viszont konkurenciát jelent. A termelő maga is élvezi a finom, magyaros ízeket, és természetesen szívesen fogyasztja a libamájat elő- és főételnek elkészítve is.


A fekete és arany csomagolású, eredeti magyar libamájat keresik a külföldiek. Igaz, a Magyarországra érkező turisták száma csökkent tavaly, amit megéreztek a hazai piacon.

— Mindent megteszünk, hogy az orosházi libamáj 100—400 grammos kiszerelésben minél több külföldi szuvenírje között ott legyen — mondta az orosházi Gyopár Trió Kft. ügyvezetője, Hegedűs Zsolt. — Megtartottuk piaci pozíciónkat Ferihegyen, mi szállítunk a vámmentes bolthálózatnak. De a fővárosi Vámház körúti csarnok — a legnagyobb hazai értékesítőnk — bezárása nagy kiesést okozott. Ott minden más hungarikum mellett nagy tételben értékesítettünk libamájat korábban.

A kolbász is keresett megyei portéka a világban. Szatmári Erzsébet, a Debreceni Csoport Húsipari Kft. békéscsabai üzemének (Csabahús) igazgatója elmondta: éves árbevételük 35 százaléka származik az exportból. Évente 700 tonna kolbászt szállítanak ki, a legtöbbet Csehországba, Szlovákiába, Angliába, Németországba és Svédországba. Csehországban és Szlovákiában a páros vékony-, Németországban a vastagkolbász a kelendőbb, Svédországban az erősebbet keresik, Angliában pedig a szeletelt kolbászt pizzafeltétnek is használják.

Éppen idén száz éve annak, hogy a gyulai kolbász nemzetközi hírű lett. Balogh József hentesmester egyedinek számító kis, családi vállalkozásban előállított termékét az 1910-es Brüsszeli Világkiállításon aranyéremmel ismerték el. A kolbász azután is kiváló minőségű maradt, hogy Stéberl András üzemi méretben kezdte gyártani. Ő 1935-ben tért haza aranyéremmel a világkiállításról.

A gyulai jelenleg Nagy-Britanniában és Oroszországban a legnépszerűbb. Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója elmondta, már évek óta e két országban mutatkozik a legnagyobb kereslet a különleges termék iránt. A cég tervei között szerepel, hogy további külpiacokon is bevezetik a gyulait, jelenleg az első számú célpontnak a balkáni országok tűnnek.
A csabai és gyulai kolbászt, a szarvasi pulykafinomságokat, a Mozzarella-sajtot, a gyulai házitarhonyát is beépítette a 14 magyar szakács a berlini Zöld Héten — ahol hazánk volt a díszvendég — a 4500 személyes állófogadásának menüjébe. A meleg ételeknél a vezető séf a gyulai Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség megyei elnöke volt.

Ambrus György többek között vörösboros marhapörköltet főzött házi tarhonyával. Elmondta, a német vásárlátogatók többsége e köretről nem is tudta, mi fán terem, csodálkoztak, hogy az aranysárgára pirított tarhonya a forró vízben megfőzve a háromszorosára dagadt. Az őrölt fűszerpaprikát több országban aranyáron is megveszik, máshol nem ismerik, és meglepődtek, hogy milyen jól sűríti a szaftot, milyen gyönyörű színt ad a pörköltnek. Sokan a kolbászt sem piros paprikával készítik, például a szomszédos Romániában is mostanában jött divatba kolbászfűszerként az őrölt paprika.

(Forrás: beol.hu)

Öt Orlai Petrics Soma-festménnyel gyarapodott a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye. Az alkotásokat szombaton a műtárgyvédelmi és őrzésvédelmi szabályok betartása mellett szállították át Mezőberényből Békéscsabára.

Orlai Petrics Somát a legtöbben csak úgy ismerik, mint Petőfi Sándor rokonát, odaadó hívét és portréfestőjét. Ám a Mezőberényben született alkotóművészről azt már kevesen tudják, hogy munkássága a történelmi képek mellett finom portrékra, irodalmi illusztrációkra és népi életképekre is kiterjedt.

Az öt festményt a múzeum az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Békés Megyei Önkormányzat támogatásával vásárolta meg az Orlai Petrics Somával rokoni kötelékben álló, de önmagát a nyilvánosságtól távol tartó tulajdonostól. Az alkotásokat a közelmúltban a mezőberényi helytörténeti gyűjteményben állították ki, így szombaton onnan szállították át a Munkácsy-múzeumba.

A szakembereknek egyebek mellett arra is figyelniük kellett, hogy a képeket érő hőingadozás ne haladja meg a 10 fokot. A festményeket előreláthatólag már februárban megtekintheti a nagyközönség a megyeszékhelyi intézményben, míg 2011 októberére egy nagyszabású Orlai-kiállítás megrendezését tervezi a múzeum vezetése. Az adásvétel részleteit az eladó kérésére nem hozták nyilvánosságra.

Dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató elmondta, a most megvásárolt öt Orlai-kép mellett egy hatodik is előtérbe került, egy másik bécsi rokontól. A festmény tulajdonosa nem más, mint Orlai Petrics Soma egyik testvérének dédunokája, aki az egykori Orlai-fivérekről festett családi ereklyét bocsátaná áruba.

A 2 és fél millióra tartott képet ugyan sikerült 2 millióra lealkudni a múzeumnak, ám megvásárlására egyelőre csupán egymilliót tudtak szerezni, amit egy művészetet és múzeumot kedvelő szponzor ajánlott fel. Emellett egy újabb eladó Munkácsy-kép is felkerült a lehetőségek listájára, amire a meglévő „Munkácsyt a Munkácsyba” alapból tudna pénzt fordítani a múzeum, a baj csak az, hogy a szakértői vélemények között — egyik 10, a másik 30 millióra tartotta a képet — olyan óriási a különbség, ami hosszas szakmai egyeztetéseket igényel.

(Forrás: beol.hu)

A Körösök Völgye Látogatóközpont udvarán 2009. márciusától karácsonyig tartó 10 hónapos időszakban biopiac működött, minden szombaton 9-12 óra között. A biopiacon megyei biotermelők árulták a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött bioterményeiket egyre több csabai és környékbeli vásárló örömére.
Később a biopiac helyi termelők termékeivel bővült, így vált az udvar a Csabai biopiac és helyi termékek vásárává szombat délelőttönként.

A biopiac jelenlegi szereplői:
Berta György (Békés), Budai László (Békés), Csaplár Istvánné (Békés), Major Pál (Csorvás)

Helyi termékek vásárának szereplői:
Békési Portékák Kft. (Békéscsaba), Kiss Házi Sajt Manufaktúra (Körösladány), alkalmanként tematikus vásárok szereplői

Kapható termékek:
Idény szerinti biotermények, aszalt gyümölcsök és zöldségek, biogyógynövények (tanácsadással), paradicsomlé, 100%-os bioalmalé, bodzaszörp és -lekvár biozölségekből készült savanyúság, száraztészta (házi és teljeskiőrlésű), mézek, olajos magvak, megyei kézműves termékek, környezettudatos háztartás kellékei: mosódió, mosószóda, mosogatószerek stb.


A biopiac a téli időszakban szünetel.
Nyitás: 2010. március 6. (március 1. szombatja)

Február hónap egyik szombatján tematikus helyi vásárt tartunk, melyen a biotermelők is részt vesznek. (A program szervezés alatt áll, a honlapunkon, vagy ha regisztál oldalunkon, hírlevélben tájékoztatjuk.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A biopiac szereplői nevében,
a Békési Portékások

A Körösök Völgye Látogatóközpont udvarán 2009. márciusától karácsonyig tartó 10 hónapos időszakban biopiac működött, minden szombaton 9-12 óra között. A biopiacon megyei biotermelők árulták a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött bioterményeiket egyre több csabai és környékbeli vásárló örömére.
Később a biopiac helyi termelők termékeivel bővült, így vált az udvar a Csabai biopiac és helyi termékek vásárává szombat délelőttönként.

A biopiac jelenlegi szereplői:
Berta György (Békés), Budai László (Békés), Csaplár Istvánné (Békés), Major Pál (Csorvás)

Helyi termékek vásárának szereplői:
Békési Portékák Kft. (Békéscsaba), Kiss Házi Sajt Manufaktúra (Körösladány), alkalmanként tematikus vásárok szereplői

Kapható termékek:
Idény szerinti biotermények, aszalt gyümölcsök és zöldségek, biogyógynövények (tanácsadással), paradicsomlé, 100%-os bioalmalé, bodzaszörp és -lekvár biozölségekből készült savanyúság, száraztészta (házi és teljeskiőrlésű), mézek, olajos magvak, megyei kézműves termékek, környezettudatos háztartás kellékei: mosódió, mosószóda, mosogatószerek stb.


A biopiac a téli időszakban szünetel.
Nyitás: 2010. március 6. (március 1. szombatja)

Február hónap egyik szombatján tematikus helyi vásárt tartunk, melyen a biotermelők is részt vesznek. (A program szervezés alatt áll, a honlapunkon, vagy ha regisztál oldalunkon, hírlevélben tájékoztatjuk.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A biopiac szereplői nevében,
a Békési Portékások

A Békési Portékások csapata figyelmébe ajánlja az alábbi békéscsabai programot:

 

„A vizet tisztelni, nem tisztítani kell."
Emoto

Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a 2010. február 1-jén (hétfőn) 18 órakor kezdődő programunkra.


Az előadás és az azt követő beszélgetés témája:

avagy
A XX. és a XXI. század vízgondjainak 8 lehetséges megoldása
Indiai környezetvédelmi módszerek alkalmazása Nyu-gat Európában
Mindennapjainkban alkalmazható gyakorlati tanácsok


A program helyszíne:
Szü – Net Internet Kávézó
Békéscsaba, Kossuth tér 8.
(a könyvtár mellett.)

Az Életfa Kulturális Alapítvány
és a Közös Pont Egyesület rendezvénye
www.kozospont.hu

2010. január 8. 14:56 Cs. I.

A csorvási Szabados László egykoron szőlőszemezőt tervezett a helyi iskola Edison klubjában. Most a japán robotfejlesztőkkel konkurál: a PAL Robotics (az Abu Dhabi-i uralkodóház barcelonai robotfejlesztő cégének) munkatársa. A villamosmérnök az emberszabású robot karját kelti életre.

Villamosmérnöki diplomájával mediterrán környezetbe vágyott Szabados László, ezért úgy döntött párjával, néhány éves szakmai tapasztalatával világot lát. Spanyolországig meg se állt.

— Autószerelők voltak a családban, de én nem akartam hidegben, olajos kézzel, nagy alkatrészekkel bíbelődni. Az elektronikát választottam. Csorvási iskolám Edison klubjában tűzjelzőt, illetve kerékpárfokozat elektronikus kijelzőjét készítettem el. Villamosmérnök akartam lenni, az egyetemen elektronikatervezésre, gyártásra szakosodtam — szólt a kezdetekről a fiatalember, aki egy év után tért vissza látogatóba a szülői házba.

Kis cégeknél pallérozta megszerzett tudását Szabados László, automatizálással, majd a MÁV-nál és a BKV-nál erősárammal foglalkozott.
— Spanyolországról hamar kiderült, a tengerpart déli része remek hely a turistáknak, meg a narancsot szüretelőknek, de villamosmérnöknek nincs esélye. A felismerés 6 hónapomba került, ekkor megpályáztam a Pal Group barcelonai leányvállalatának fejlesztőmérnöki állását. Egy éve motorvezérlő- és szenzorelektronikákat tervezek. Az arab királyi családnak ez egy befektetése, szeretnék megvetni a lábukat az emberszabású robotok világpiacán. Mi fejlesztjük a technológiát.

Munkadarabjukról Szabados László elmondta, hogy a robot 160 centiméter magas, 67 kiló, úgy mozog, mint mi, emberek. Felismer arcokat, sétál, érint.
— Rám bízták a robot karjának fejlesztését. Legutóbb infraszenzorokat építettem az ujjbegyeibe, hogy könnyebben megtaláljon tárgyakat. Én egy vagyok az öt különféle szakterületen dolgozó mérnök között. Összehangolt munkánk eredményeként produkál bármit a robot — tudtuk meg a csorvási volt feltaláló diáktól, aki napjainkban oszlopos tagja egy 7 ország 6 nyelvén beszélő fejlesztő szakembergárdának.

Beszélgetésünket az Edison klub jelenlegi tagjai között folytattuk. Szabados László, aki, hallva A hónap feltalálója programról, a Cybergeneráció informatikai ötletversenyről, azt javasolta a csorvási fiataloknak, ajánlják fel szoftvergyártó cégeknek Bolla Zoli Segítség a helyi menüben elnevezésű ötletét. Fekete Enikő Let’s go párnájával bútorgyártókhoz érdemes bekopogni.

— Laci szemléletet hozott közénk Barcelonából. Érdekes folyamat van kialakulóban. Az is feladatunk lesz, hogy megpróbáljuk „eladni” szellemi termékeinket — ezt már a fejlesztőmérnök volt tanára, Murvai József fogalmazta meg a helyiek útravalójaként.

(Forrás: beol.hu)

A Békési Portékások figyelmébe ajánlja az alábbi kettő programot.


1. Erre az előadásra már csak néhány jegy van, akit érdekel, gyorsan intézkedjen!! Elérhetőség alul!

Wass Alnert egyik legismertebb művét, A funtineli boszorkány színházi adaptációját a budapesti Főnix Színházi Műhely társulata adja elő Békés városában 2010. január 21-én 19 órától.

A történetről:
Kevésbeszédű öregember érkezik egy boszorkányosan szép lánykával, Nucával a Besztercei-havasok egyik kis falujába, s épít magának furcsa házat a falun kívül, a hegyen. Az öreget hamarosan elviszik a csendőrök, a lányhoz pedig férfiak kezdenek feljárni, ki segíteni, ki a szépsége miatt. A lány büszke, semmit nem kér, amit érdekből hoznak, és fél, mert beteljesedni látszik egy régi cigányjóslat: aki megkívánja őt, akit az ágyába fogad, meghal.

Rendező: Bicske Kiss László

Előadás helye, ideje:
Békés Városi Kulturális Központ nagyterme
2010. január 21., csütörtök 19 óra

Jegyár: 1500 Ft/fő
Jegyrendelés: 66/411-142